A jelenleg érvényes felmérési eredmények alapján a meghatározó tényezők között legkisebb mértékű jelentősége annak van, hogy milyen színvonalú egészségügyi ellátáshoz jutunk hozzá… Ez mindössze 10%-os arányt jelent, az összes jelentőséggel bíró tényező között. Mindezt persze annak tudatában kell figyelembe vennünk, hogy a korai diagnosztikai lehetőségek igénybevétele (pl. daganatos szűrések) életet menthet, ill. balesetek vagy hirtelen fellépő betegségek (pl. szívinfarktus) esetén a gyors és szakszerű orvosi beavatkozás kritikus fontosságú. Ennek ellenére, kissé meglepő módon: a modern orvostudomány és a kórházak elérhetősége befolyásolja a legkisebb arányban az alapvető egészségszintünket…
Kicsivel meghatározóbbak a velünk született adottságaink (kb. 15-20%), tehát az, hogy milyen betegségekre van esetleg fokozott hajlamunk, genetikai örökölt terheltségünk.
Azonos jelentőséggel bírnak (kb. 20%) az életünk során bennünket érő környezeti hatások: hozzájutunk-e egészséges, tiszta ivóvízhez, ill., hogy milyen levegőt lélegzünk be – pl. nyáréjszakai pihenésünk során, a nyitott ablaknál is a nagyvárosi szmogot vagy egy zöldkörnyezeti, oxigéndús tiszta levegőt szívunk-e be? Ide tartozik még, a környezeti hatásokhoz persze sok minden más is, pl. radioaktív sugárterhelés ér-e bennünket fokozottan (egy-egy katasztrófa során, lásd Csernobil…), vagy a zajszennyezés, ami a nagyvárosi forgalomból vagy a munkahelyi alapzajból adódik – utóbbi akár halláskárosodást is okozhat. A környezetünk felől érkezhet még egészségünkre káros hatásként:
Fény- és elektroszmog terhelés: az éjszakai mesterséges fények (pl. utcai lámpák, vagy a háztartási berendezések kijelzőinek kék fénye) felborítják a melatonin termelést és a cirkadián ritmust.
Mikroműanyagok és vegyszerek: a kozmetikumokban, tisztítószerekben és műanyag csomagolásokban található vegyületek, melyek megzavarhatják a hormonrendszerünk működését.
Épített környezetünk hatása: a zöldterületek hiánya vagy a rosszul szellőző, penészedő falú lakások akár asztmát és depressziót is kiválthatnak.
De! Nemcsak a fenti fizikai és biológiai, hanem a társadalmi környezet is észrevétlenül, de folyamatosan formálja az egészségünket: elég, ha a családon belüli viszonyainkra, a munkahelyi alá,-felérendeltségre, ill. idős hozzátartozóink mindennapi társaságbeli kapcsolati lehetőségére, vagy egyéb szociális érintkezési szituációkra gondolunk…
És elérkeztünk a legfontosabb tényezőhöz, ami legalább 40-50, akár 60%-ban is meghatározhatja egészségi állapotunkat. Ez nem más, mint a saját magunk által kialakított és általunk legjobban befolyásolható: Életmódunk.
Az életmód alapvető elemei:
Táplálkozás: itt nemcsak arra kell gondolnunk hogy a túlzott mértékű finomított szénhidrát (cukor)-, só- és (ultra)feldolgozott élelmiszer (és utóbbiak révén a tartósítószer, színezőanyag, térfogatnövelő és más vegyszerterhelés is) fokozottan ér minket és ezek fogyasztása elhízáshoz és szívbetegségekhez vezet, hanem ide tartozik a napi megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásunk is és nem utolsó sorban az is, hogy fogyasztunk-e napi rendszerességgel a bélflóránk egészsége megőrzéséhez elegendő mennyiségű prebiotikus rostot, ill. pótoljuk-e a ma már szinte kivédhetetlenül kialakuló ásványianyag és vitamin-nyomelem hiányunkat?
Alvás: A krónikus alváshiány gyengíti az immunrendszert és a leptin-ghrelin egyensúly felborulása révén hozzájárul az elhízáshoz.
Fizikai aktivitás: A mozgásszegény életmód az előbb említett táplálkozási tényezőkkel együtt növeli nemcsak az elhízás, hanem a daganatos betegségek kockázatát is… Sőt, az aktív vázizomzat tud termelni egy irizin nevű faktort, amelynek köszönhetően kedvező hatás érvényesül szinte minden létfontosságú szervünkön és a BDNF (agyi-idegvédő faktor) termelést fokozó hatása révén az irizin még a korai dementia kialakulással szemben is véd!
Káros szenvedélyek: A dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás bizonyítottan sejtkárosító hatású. Itt említhetők természetesen a kábító- és nem orvosi indikációval szedett gyógyszerek is.
Stressz: nyilván nem az a kérdés, hogy el tudjuk-e kerülni,… hogy ér-e minket egyáltalán stressz… Mert a rövid ideig ható stressz ingerek elkerülhetetlenek és szükségesek is az alkalmazkodóképességünk megőrzéséhez. A tartósan fennálló stressz hatására beinduló és leszabályozás nélkül ördögi kört fenntartó kedvezőtlen hatások ellen viszont védekeznünk kell. És ebben nemcsak a személyiségünk által meghatározott lehetőségeinknek, hanem már a tudatos, tanult megküzdési stratégiáinknak, azok tényleges alkalmazásának is kiemelkedő lehet a szerepe.
A genetikánkon változtatni – ma még, döntően – nem tudunk, és a környezetünket is csak részben választhatjuk meg.
Az életmódunk alakulása révén a mindennapi döntéseink viszont közvetlenül meghatározzák a várható élettartamunkat! Az egészségünk kulcsa a saját kezünkben van, a mindennapi szokásaink tudatos alakításával tehetjük a legtöbbet a hosszú, minőségi életért!
